Németh Zoltán HÍRLEVELE – 2011. 04.

BUDAFOK-TÉTÉNY ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐJÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA

Tisztelt Budafok-tétényi Lakótársak!

Ígéretemhez híven hírlevelemben tájékoztatom Önöket az Országgyűlésben végzett munkáról, a kerületieket érintő változásokról.

ÚJ ALKOTMÁNYUNK VAN!

Részletek az Alaptörvény tervezetének vitájában elmondott hozzászólásomból: „Csak a múlt megbecsüléséből épülhet a jövő.” – mondta Széchenyi István. Ezt itt és most, a húsvéti alkotmány, az alaptörvény vitájakor sem feledhetjük, mert a hagyomány az, amely hidat képez múlt és jövő között, ahogy a Nemzeti hitvallás megfogalmazza: „Alaptörvényünk jogrendünk alapja: szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.” Az említett hagyományrendszernek pedig fontos, megkérdőjelezhetetlen és megkerülhetetlen része a nemzeti, az alkotmányhoz kapcsolódó hagyomány. Ma Magyarországnak talán semmire sincs nagyobb szüksége, mint az önbecsülésre és összefogásra, összetartozásra, amelyből a jövőbe vetett hit fakadhat. Az önbecsüléshez, az összetartozás kinyilvánításához, a nemzeti büszkeség érzéséhez pedig a történelem, az alkotmányos hagyományok megismerésén és értékeinek tiszteletén keresztül vezet az út.…Mondom mindezt egy olyan választókerület, Budapest XXII. kerületének képviselőjeként, ahol – és hadd legyünk erre büszkék! – újraállítottuk az országzászlót 2009. október 23-án; Budafok-Tétényben, ahol a reformkor nagy alakja, a ’48-as miniszter, Klauzál Gábor életének egy jelentős időszakát töltötte, ahol a helyi ’48-49-es hősök emlékezete kitörölhetetlenül él ma is a kerületi közösségben. Nemzeti színeink jelentése, szimbólumrendszere a történelmi hagyományokból kiindulva és éppen az 1848-as forradalom alapjaira épülve jelölnek irányt jelenben és jövőben egyaránt.
Bővebben a www.nemethzoltan.hu honlapon

TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁS A NEMDOHÁNYZÓK VÉDELMÉBEN – magam is az előterjesztők között vagyok

A cím kissé megtévesztő, hiszen a törvény a dohányzókat még sokkal jobban védi, mint a nemdohányzókat, elsősorban saját káros szenvedélyüktől.A törvény elfogadása esetén 2012 januárjától nem szabad rágyújtani például munkahelyen, vendéglátó- és szórakozóhelyeken, aluljáróban, játszótéren, ill. annak 5 m-es körzetén belül, megállókban. Az iskolákban és a gyermekvédelmi intézményekben még az udvaron sem!

Amint azt a törvény indoklása kifejti, a dohányzás a legjelentősebb megelőzhető halálok a fejlett országokban, így Magyarországon is. Sajnos hazánk a dohányzási szokásokat tekintve az EU27 országok közül 25. a listában, a lakosság 38%-a dohányzik, 15%-a korábban dohányzott, de már leszokott, és csupán 47%-a, aki sohasem dohányzott élete során. Óvatos becslések szerint 2002-ben az Európai Unióban 7300 felnőtt – köztük 2800 nemdohányzó – halt meg a környezeti dohányfüstnek való munkahelyi kitettség következtében. További 72 000 felnőtt, köztük 16 400 nemdohányzó halála vezethető vissza a környezeti dohányfüstnek való otthoni kitettségre. A tüdőrák okozta haláleseteket tekintve Magyarország világelső, s ennek a betegségnek a 90 százaléka a dohányzás számlájára írandó. Egy 17 korábbi publikációt öszszegző tanulmány szerint 10%-kal csökkenti az infarktus kockázatát a zárt helyen történő dohányzás betiltása.

FELSZÓLALÁS A MÉDIATÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁNAK VITÁJÁBAN

A médiatörvénnyel kapcsolatban nagyon sok politikai célzatú ferdítés, torzítás jelent meg a sajtóban. Ezzel kapcsolatban a következőkre hívtam fel a figyelmet: „ Amennyiben a médiatörvény várható következményei akár csak köszönő viszonyban lennének mindazzal, amit ellenzéki képviselőtársaim vizionáltak, kevéssé valószínű, hogy így festene az a törvénytervezet, amelyről ma vitatkozunk. Nem kívánom itt megismételni azokat az igaztalan vádakat, amelyeket nap mint nap végig kellett hallgatnunk a magyar sajtószabadság felszámolásáról. Ezekben hallhattunk bezárt szerkesztőségekről, cenzúrázott médiatartalmakról, megfélemlített bloggerekről. Hallhattunk arról, hogy a magyar médiatörvény elfogadhatatlan a művelt Európa számára.

Tisztelt Képviselőtársaim! A sors iróniája, hogy végül éppen ez a bizonyos művelt Európa foglalt állást ebben a kérdésben, és adott csattanós választ a bennünket támadók vádjaira. A hazai és európai baloldal nyomására az Európai Bizottságnak kellett véleményt mondania ebben a kérdésben, és így legalább kiderült, hogy ez a vélemény bennünket igazol.

SZÉLL KÁLMÁN-TERV – A GAZDASÁGI FELEMELKEDÉS PROGRAMJA

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter mutatta be a terv elemeit. Mint mondta, a 2002-es 52,5 százalékról 80 százalék fölé nőtt az államadósság, ami a korábbi kalandorpolitika eredménye. Az adósság hét területen halmozódott fel, ha nem lépnek, akkor egészen 90 százalékig is felmehetett volna a hiány. Ha 2014-re az államadósság a 60-70 százalék közötti sávba csökken, akkor ez „gazdaságtörténeti áttörés” lenne, még Széll Kálmán is büszke lenne rá – jelentette ki a miniszter. A cél a 2014-ig fokozatosan csökkenő államháztartási hiány elérése. Matolcsy kitért arra is, miért veszélyes az államadósság: életveszélyesnek nevezte a magyar eladósodást, mivel az állam eladósodottsága megjelenik a társadalom szereplőinek eladósodásában is.

A 26 pontos cselekvési terv fontosabb elemei:
Negyvenről húsz napra csökkentik a miniszterek szabadságát. Új, hatékonyabb gyógyszer-finanszírozási rendszert alakítanak ki. Törekednek a rezsiköltségek befagyasztására. Új közbeszerzési törvényt hoznak. Megújítják a közmunkák rendszerét. Felülvizsgálják a rokkanttá nyilvánítás rendjét. Felülvizsgálják a korengedményes nyugdíjak rendszerét. Új közszolgálati életpályamodell készül. Felülvizsgálják a táppénz- folyósítás szabályait. Új törvény szól majd a közoktatási és felsőoktatási rendszerről. Megalakítják a Nemzeti Közlekedési Holdingot, és megkezdik a közösségi közlekedés szervezeti konszolidációja. A pártok támogatásának értékét a 2011-es szinten befagyasztják. 2013. január 1-től életbe lép a használatarányos elektronikus útdíjrendszer.2014-től kétszáz fős országgyűlést választ az ország.

GYÖNGYSZEM NAGYTÉTÉNYBEN

A nagytétényi kastélymúzeum a XXII. kerület egyik legismertebb műemléke és kiállítóhelye. A vonzerejének növelésére kidolgozott fejlesztési elképzelésekről és azok esélyeiről olvashat ebben, a Heti Válasz írása alapján készült összefoglalóban.
Az épület délnyugati szárnyában egészen a közelmúltig a Reménysugár rehabilitációs intézet működött – kiköltözését követően az épületrész is az Iparművészeti Múzeum kezelésébe került, de máig üresen áll. Állaga folyamatosan romlik, a legsürgetőbb feladat ennek a megállítása. Tavalyi beruházási maradványként rendelkezésre áll ugyan 50,8 millió forint, ennek felhasználásához azonban engedély szükséges. A kastély sorsa azonban nemcsak az Iparművészeti Múzeum, hanem a XXII. kerület számára is fontos. Az intézmény jelenleg a kerület leglátogatottabb attrakciója.

A barokk stílusú kastély az Iparművészeti Múzeum állandó bútortörténeti kiállításának ad helyet, és fontos szerepe van Budafok- Tétény idegenforgalmi vonzerejének fenntartásában. A kastélymúzeumban Király Elvira, a nyugdíjba vonult igazgató több színes programot álmodott és valósított meg. Évek óta sok látogatót vonz a májusban megrendezett Korok, virágok program, a szeptemberi Ókori víg napok a Kentaur kertjében, valamint a decemberen átívelő Karácsony a kastélyban programsorozat. Ezek a hagyománnyá vált rendezvények is mutatják, hogy egy-egy jó ötlet a látogatókat is vonzza. Mind a civilek, mind a kerületi önkormányzat sajátjának érzi a kastélymúzeumot, és sürgetik a megoldást a problémákra. A kerület országgyűlési képviselőjeként több egyeztetést is kezdeményeztem az ügyben. Többször tárgyaltam a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkárával és helyettes államtitkárával. A kastély felújítását forszíroztam, amely lehetővé tenné a bútorkiállítás kibővítését és bútorrestaurátor- műhely létrehozását. Ez a kerületben munkahelyeket is teremthetne. Az Iparművészeti Múzeum Üllői úti épülete is jelentős felújításra szorul, tetőszerkezete nem megfelelő. Az ott található műkincsek elhelyezéséről gondoskodni kell a felújítás idején. Mivel nincs saját raktárépülete, ezért a legkézenfekvőbb és legolcsóbb megoldás, hogy a bútorokat a XXII. kerületi kastélyban helyezik el. Ennek azonban előfeltétele a nagytétényi épületegyüttes rendbehozatala. Vagyis az Iparművészeti Múzeum épületének rossz állapota hozhatja el a megoldást Nagytéténybe.

Bővebben a www.nemethzoltan.hu honlapon olvashatnak a múzeum felújításának terveiről.

by